Versek : Egymás karjaiban - Spike és Buffy |
Egymás karjaiban - Spike és Buffy
Denyyy 2005.01.16. 15:59
Egymás karjaiban - Spike és Buffy
Sötét temető, kihalt utca tizenkettőt ütött a toronyóra. Rohanó léptek zaja, egy suhanás lapos hangja, szemben áll egymással üldöző s áldozata. Hideg kéz csúszik a lány szájára, éles fogak hatolnak nyakának húsába. A rémület felnyitja pilláit, s meglátja szobájának árnyait. Hideg veríték s megkönnyebbült sóhaj, csak álom volt, elmúlt a baj.
Alvásról már szó sem lehet, inkább veszi a ruháját s fegyvereket. Szokásos útja a temetőn át vezet, ahol gonoszt mindig lelhet. Éles füle a suhogást meghallja, a fekete kabátos nem maradhat titokba. Remegő tenyér érinti vállát, a lány behajlítja hátát, s átveti rajta támadóját.
Villámgyors mozdulat csupán, máris fekszik a vámpír, rajta a lány. Hegyes karót szegez szívének, s kemény tekintetet szemének. Ám ajkán gyengéd mosoly ragyog: "Hát tudtad, hogy itt vagyok?!" A vámpír nem felel, de szeme elmondja, mit titkol lelke.
A karó messze repül, s a lány a vámpír karjaiba kerül. "Hiába is titkolnám, szeretlek de ha elmondod valakinek, hidd el, megöllek." -suttogja a lány remegő hangon. "Nem tennéd meg, tudom, hisz ez a lélek, mely belülről éget, egy valakit akar, csak téged." Eme szavakkal hajol a lány felé, S a szerelmes ajkak csókban forrnak eggyé.
Denyyy (www.spikeanimaciok.gportal.hu)
|