(Spike ül a székében és bort iszik, bejön az ajtón Riley)

Spike: Mi tartott eddig? idő kell hogy visszanyerd az erődet egy jókis vérszívás után? (Riley megragadja Spike-ot) hé legyünk ésszszerűek!

Riley: Talán észrevetted Spike (arcon üti) az észszerűséget már elhagytam egy ideje

S: Nem miattam kerültél ebbe a helyzetbe ne nyírd ki a közvetítőt!

R: Miért ne? (És szíven szúrja Spike-ot egy karónak látszó tárgyal)

S: ááááá dögölj meg! aaaa istenem (észreveszi hogy bár fáj a szúrés de még mindig él) Hé!

R: Famintázatú műanyag igazinak látszik ugye? Ne hidd, hogy nemtudom mit akarsz Spike! Maradj tőle távol vagy legközelebb ezt igaziból teszem meg!

S: (nevet) Öregem, te totál bekattantál

R: Mi?

S: Nézz magadba attól félsz hogy a babádra fáj a fogam!

R: Mert úgy is van.

S: Hát igen de nem ez a te bajod. Mégha én nem is lennék az útban, akkor se tudnád megtartani. (Riley megnyomja Spike melkasát ott ahova az elöbb az ál karót szúrta) Ááá a francba!

R: Talán majdnem nem öltelek meg eléggé!

S: Nemár! Nem vagy elég kitartó tudod jól!

R: Fogd be!

S: Nagyon jól tudod egyébként nem hagynád hogy két vámpír troll a véredet szívja a csajnak egy szörnyetegre van szüksége. Benned ez nincs meg. (elindul a széke felé) Nemszámít milyen alantas próbálsz lenni. (leül a székére)

R: Komolyan azt hiszed hogy van nála esélyed?

S: Nemhiszem. De egy férfi próbálkozik. Megteszi, amit tud. (iszik a borból)

R: Hacsak hozzáérsz tudod hogy kinyírlak.

S: Ha ez a chipp nem lenne a fejembe már megöltelek volna! A szerelem üdít?. (odadobja az üveget Riley-nak és ő leül vele) Néha olyan irigy vagyok rád szinte megfullaszt. Néha meg úgyhiszem hogy én jártam jobban. Közelleni hozzá érintés nélkül. Vagy amikor átöleled de akkor is olyan egyedül vagy. Érzem, érzem mikor alattad van, körülötte, az illatát. Nem te jártál jobban.

R: Én vagyok a szerencsés… igen... a szerencsés…