Halálod után

Vége az éjnek
És felkelt a nap
Békésen fekvõ tested
Friss fénybe vonja.
Vér ül szép arcodon
A szemeid lehunyva
Többé nincsen erő
Ami azt kinyitja
Nincs többé hangod
Nem tudsz már szólni
Tenyerembe temetem arcom,
Nem tudok nem sírni.
Mi lesz eztán kedves?
Nincs már többé Vadász.
Ha jön a világvége
Nincs megállás.
Olyan üres minden
Hazugsággal sem lehet betölteni
Önzetlen halált haltál
Nem tudtalak megmenteni.
Ne félj, vigyázok szeretteidre
Megígértem neked
Te már nem vagy…
Én majd segítek a világnak.
Gyászba borult a szívem
Tán a napfény szinesíti…
Egy percre…
Majd porszürkébe löki.
És tudod, minden éjjel mikor harcolok
És minden nappal mikor álmodok
Én megmentelek
Mindig másképpen.
Érted harcolok,
Érted vagyok,
Jó fiú lettem,
Mert neked esküt tettem.
Többé nem látlak, tudom,
De ott a hugod…
Szerencsével
Hozzád hasonló lesz
Megvédem, ne félj!
Mindig vele leszek
Amikor lehet
A gonosz nem mérgezi meg.
Démoni rajta sebet nem ejthet
S az emberit sem hagyom,
Nem bánthatja őt a rossz
A szótól is óvom.
Itt vagyok hát
Érted élek halálomban
S majd egyszer
Érted halok végleg el.